2022 év végén körkérdést tettünk fel az Ipar 4.0 Backstage podcast korábbi vendégeinek. Arra voltunk kíváncsiak, ki milyen kihívásokra és technológiai újdonságokra számít az előttünk álló esztendőben. Tekintve, hogy a megkérdezettek közt robotikával, digitalizációval, kiberbiztonsággal, informatikával és trendelemzéssel foglalkozó szakember is volt, sokszínű, az egyes szakterületekre speciálisan reflektáló válaszokra számítottunk. Várakozásunknak megfelelően egy alapos, részletes és változatos hazai ipar 4.0 jövőkép rajzolódott ki, két jelenség azonban – úgy tűnik – olyan generális kihívás lehet a 2023-as évben, melyet az iparban senki sem kerülhet el, ha versenyben szeretne maradni.

„Az autóiparban csakis optimalizációval tudunk tovább menni”
Gulyás Gábor (HBPO) szerint az automotive szektor kihívásai egyértelműen a műszaki optimalizáció irányába hajtják a hazai autóipart. Legyen szó prediktív adatelemzésről, szimulációról, AR technológiákról, a nagy cél mindenkor az, hogy hamarabb tudjunk reagálni az olyan problémákra, amiket ezen technológiák nélkül talán fel sem ismerünk.

A robotika nagy dobása a térérzékelés lehet
„Az elmúlt években több cég is elkezdett úgynevezett solid-state LIDAR technológiával foglalkozni, és már olyan 3D-s szenzorok készülnek, amelyekben nincsen mozgó alkatrész. Ezt a technológiai fejlődést egyrészt az önvezető autózás is motiválja, de mi a robotikában is nagyon jól fogjuk tudni alkalmazni. Korábban meglehetősen drága technológiának számítottak, most viszont azt várjuk, hogy ezek a szenzorok végre az 500 dolláros határ alá csökkennek költségben, és fel tudjuk őket használni a mindennapi robotizált automatizálási rendszerekben” – osztotta meg az automatizálási szektort ma lázban tartó várakozást Galambos Péter (Bejczy Antal iRobottechnikai Központ), aki többek között a technológiai megoldások közötti fokozódó versenyre, s az egyes fejlesztések gazdasági értelemben vett validálására, racionalizálódására is számít 2023-ban.

A megkerülhetetlen mesterséges intelligencia
Az előttünk álló technológiai versenyben egyértelműen számolnunk kell a mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldásokkal. „Én ezzel kapcsolatban egy exponenciális emelkedést látok, úgyhogy ha valaki azt gondolta, hogy tavaly valamennyit foglalkozott vele, 2023-ban biztos, hogy kétszer annyi mennyiségű feladat, igény és megoldási lehetőség fog születni…” - véli Simon Lajos (Richter).

Ne legyenek illúzióink, a mesterséges intelligenciát a csalók is használják és használni fogják, és ez ki fog hatni az iparra is, jósolja a kibernyomozásokkal foglalkozó Török Szilárd. A szakember arra számít, hogy mind a zsarolóvírusokat, mind a gyártáshoz tartozó informatikai rendszerekre irányuló célzott támadásokat szervezettebben és hatékonyabban fogják a csalók használni. A mesterséges intelligencia még nagyobb térhódítására számít a kiberbiztonság területén Majtényi Márta is (Norsk Hydro), aki a legégetőbb kihívások között említi a megfelelő szaktudással rendelkező munkaerő megtalálását, vagy - még inkább - a munkaerő edukálást is, mindezt lehetőleg olyan munkahelyi IT környezetben, ahol a felhasználók úgy érzik magukat, minthacsak a saját otthoni eszközeiket használnák.

Papp László (Gartner) az AI egy fontos, de kevésbé ismert hozadékát is megosztotta velünk: a jövő évben a MI-megoldások energiaigénye már nagyobb lesz, mint egy átlagos európai országé. „Amikor a valakinek kalapács kerül a kezébe, akkor mindent szegnek lát, és ugyanígy most lassan mindenhol mesterséges intelligenciát gondolunk használni. Tegyük ezt, de megfontoltan” – tanácsolta a szakember.

2023 origója a racionalizálás és fenntarthatóság
A gyártóipar energiaigénye nemcsak a jövőben lesz, hanem már most kardinális kérdés Európa-szerte. A megemelkedett energia- és alapanyagárakkal meg kell küzdeni, s e tekintetben műszaki oldalon csakis az optimalizációval tudunk tovább menni – vallja Gulyás Gábor (HBPO), hozzátéve, hogy a válságban sokkal több technológiai innovációt, illetve nagyobb technológiai fejlettséget kell elérnünk annak érdekében, hogy versenyben tudjunk maradni.

Egyfajta racionalizálás merül fel valószínűleg sokaknál akkor is, mikor a meglévő technológiáikat jobban kihasználva, ugyanazzal a megoldással több területet próbálnak majd lefedni a következő években. Ugyancsak a racionalizálást szolgálja, ha az automatizálást nem csupán egy adott üzleti területre, hanem akár az egész céget átívelő üzleti folyamatra is kiterjesztjük. A hyper automation-ként is hivatkozott jelenség Szabó Gábor (Microsoft) szerint közelebb hozza a gépi és az emberi világot azzal, hogy az adatokat az egész cég szintjén egységesen kezeli, és sokkal jobban bele tudja vonni az emberi erőforrásokat az üzleti folyamatokba. A Microsoft szakembere emellett az előfizetéses, szolgáltatásalapú üzleti modell térhódítására számít, hiszen ez a megoldás ötvözi legjobban a fenntarthatóságot és a piaci igényt, Majtényi Márta pedig cégével már a zéró CO2-kibocsátásra készül, számítva egy erre irányuló EU-s szabályzásra is a közeljövőben.

Hallgasd meg a teljes epizódot a podcast.mortoff.hu oldalon, vagy bármelyik népszerű podcast-lejátszóban az Ipar 4.0 Backstage csatornáján!

A cikkben szereplő szakembereket az alábbi epizódokban is meghallgathatod:
 
Gulyás Gábor (HBPO) - MES Do It Yourself sikersztori
Galambos Péter (Bejczy Antal iRobottechnikai Központ) - A robotika kitörési pontjai
Simon Lajos (Richter) - A Richter útja az Exceltől a mesterséges intelligenciáig
Török Szilárd - Ha nem látod, jó, ha látod, baj van. Kiberbiztonságról az iparban.
Majtényi Márta (Norsk Hydro) - Állj! Pénzt vagy új IT környezetet? - Majtényi Márta kiberbiztonsági vezető, Norsk Hydro
Papp László (Gartner) - Miért ne féljünk a jövőtől? 
Szabó Gábor (Microsoft) - Iparon innen, irodán túl!