Hogy az árvíz ne mossa el a városunkat, házunkat, értékeinket, gyárainkat, gátakkal szükséges védekeznünk. Egy gát felépítése rendkívül költséges. Ha jelentősen túlméretezzük, meg se építhetjük addig, mire jön az ár. Vagy ha mégis megépül, többe kerülhet, mint amennyi kárt okozna az árvíz. Esetleg más védelmi megoldások büdzséjét viszi el. Tehát árvíz ellen védettek leszünk, de tűzvész vagy éhínség fog pusztítani. A gátat megtervezni is költséges. Minél pontosabban ki szeretnénk számolni a gát optimális méretét, annál több időbe és pénzbe kerül a terveket elkészíteni.
2008-ban gazdasági válság indult az Egyesült Államokból, ami napokon belül világválsággá nőtte ki magát. Negatív hatását még egy év után is lehetett érezni. Időközben hazánkban is sokan elvesztették otthonukat, mivel az elszálló lakáshiteleiket a munkanélküliség növekedése és a csökkenő reálkereset miatt sem tudták törleszteni.
Sokan meg is gazdagodtak a válságból. Hogyan proftálhatunk a válságokból? Ez már egy külön cikk témája. Viszont a válság hatására világossá vált, hogy védekeznünk kell hasonló esetek bekövetkezése ellen. A pénzintézeteket jelölték meg a történtek fő okozóiként és felelőseiként. Továbbá az derült ki a vizsgálatokból, hogy mindez megfelelő védelemmel, azaz pénzügyi gáttal elkerülhető lett volna. A védelemre nemzetközi szabályozásokat foganatosítottak, pár évvel a válság után. Ha bővebben érdekel a téma, a Dodd-Frank törvényre, CCAR betűszóra és Bázel (Basel) I-IV tőketörvényekre érdemes rákeresned. Ezek lényege, hogy a pénzintézeteknek a nem várt gazdasági eseményekre is fel kell készülniük, megfelelő mennyiségű tőke elkülönítésével. De milyen magas legyen a „gát”, azaz a tőketartalék összege? Elég magas, hogy tömegesen ne menjenek csődbe a pénzintézetek egy gazdasági válság esetén, de csak annyira magas, hogy továbbra is ki tudják elégíteni az ügyfeleik igényét, ne gátolja az óvintézkedés a mindennapi működésüket.
A pénzügyi gát magasságának kiszámításához a nemzetközi pénzintézetek, világbankok matematikusokat és szoftvermérnököket alkalmaznak. Működésüknek törvényi megfelelőségét ugyanis rendszeresen igazolniuk kell a felügyelő szervek felé. Számítási modelljeik a világ számlaállományának egy reprezentatív mintáján végeznek elemzéseket, előrejelzést.
Egy egész világra kiterjedő reprezentatív minta kiválasztása sem egyszerű feladat. A Big Data és a mesterséges intelligencia eszköztárát is alkalmazzák a szakemberek, azaz alkalmazzuk a Mortoffnál.
Nem csak a Covid-19 és a közeli országokban dúló háború vet fel hasonló, a gát magasságával analóg kérdéseket. Az ellátási láncok, a személyes- és adatbiztonság, valamint az ipari termelés területein is megfogalmazhatunk hasonló problémákat. Az értékeink védelme mellett a versenyelőnyre való törekvés is a fejlesztések mozgatórugója.
A modern pénzügyi és ipari rendszerek hatalmas adattömegét többféleképpen fel tudjuk dolgozni az igényeknek megfelelően. A rendelkezésre álló adattárolási és számítási kapacitásnak megfelelően testre szabott ajánlatot tudunk adni. A mesterséges intelligencia eszközeit használva nagy adattömegeket redukálhatunk kellően pontos előrejelzések készítéséhez, vagy a Big Data eszközeit használva a teljes adattömeg felett rendkívül precíz számításokat végző megoldást tudunk szállítani, az információ alapú versenyelőny fenntartása érdekében.
Adattárház, Data Lake, Big Data, Edge/Fog computing megoldásainkkal az információ a megfelelő helyen, a megfelelő időben, a szükséges biztonsági feltételek mellett elérhető, helyi (on-premise) és felhő technológiák igény szerinti alkalmazásával.
A szerzőről: Ungvári Péter 2016-tól senior programozó elemzőként közel 3 évig egy világbank hazai fejlesztési központjában dolgozott, ahol többek között Basel és CCAR elemzéseket fejlesztettek nagygépes, majd Big Data klaszter környezetben. 2018 végén a pénzügyi szektort elhagyva váltott közmű infrastruktúra, távközlés és ipar területekre. 2021 őszétől az Ipar 4.0 csapatunkban folytatja munkáját.