cover

IT a hangtechnikában - 1. rész

IT a hangtechnikában - 1. rész
Mortoff Blog
IT a hangtechnikában - 1. rész

A zenei felvételezés, stúdiómunka a kezdetektől fogva a mérnöki szakmák között van számontartva, ezért talán nem is olyan meglepő, ha azt mondom, hogy az IT és a hangtechnika nagyon is rokonterületnek számítanak. Sőt, a jelenlegi technológiai fejlettségnek köszönhetően mondhatni elválaszthatatlanok egymástól. Hogy egy kicsit szélesebb látószöggel rendelkezzünk erről az egészről, egészen távolról fogom indítani a történetet. 

A hangrögzítés története egészen az 1800-as évekig nyúlik vissza, amikor igazán kezdetleges technológiával próbáltak a kísérletező szellemű művészek (ezen a ponton kitérnék arra, hogy ezt sokszor fogom művészetnek említeni) felvételeket készíteni. Ez még az “igazán” analóg rögzítés korszaka volt, hiszen csupán a hang rezgéseit konvertálták mechanikai nyomássá és így készültek az első wax cylinderek. Erről készített videót egy népszerű youtuber, akinek az anyagát ezen a linken lehet megtekinteni.

Az ilyen technológiával készült felvételek igen komoly akusztikai ismereteket és nagyon pontos zenészeket igényeltek, hiszen egyszerre történt a felvételezés és a megfelelő térhez, hangszerek hangerejéhez – amit hallani lehet a felvételen – a zenészeket bizonyos pozíciókban kellett elhelyezni a felvevő ponthoz képest. (Egy népszerű történet ezzel kapcsolatban, amikor Louis Armstrong 1923-as felvételét készítették, akkor a rendező kiküldte Louit a folyosóra játszani, mert trombitajátékával mindenkit túlharsogott.) Az egyik népszerű felvevő eszközt Thomas Edison találta fel, melyet phonograph-ként ismerünk.


Az ezt követő hangtechnikai időszak mondható az elektronikus érának, hiszen a távközlés fejlesztései (Western Electric) komoly teret hódítottak a felvevő technika világában. A mikrofonok fejlődésével, erősítők, kompresszorok térhódításával új szintre emelték a felvett anyagok minőségét. Ebben az időben kezdtek olyan filmeket gyártani, ahol a kép és a hang szinkronban volt egymással. Ezekhez a fejlesztésekhez komoly elektronikai és fizikai ismeretek voltak szükségesek. Ebben az időszakban készült az első Dixieland felvétel is, melyet az Original Dixieland Jazz Band nevéhez fűzhetünk.

Ebben az időszakban a hangmérnököket és producereket nemes egyszerűséggel zenei rendezőnek hívták és többnyire olyan zenészek voltak, akik nyitottak voltak a technológia felé.

A második világháborút követő időszakot mondhatjuk a harmadik hullámnak, a mágneses érának. Ekkor kezdték el használni a mágnesszalagokat a felvételekhez. Az 1930-as évek óta használt szalagos technikát átültették a stúdiókba és elterjedt az egész világon. Ez vált a standard hordozóvá és innen származik a kifejezés a hangtechnikai és zenész körökben, hogy “master”. Hiszen a master tape volt az, amin található volt a véglegesített hanganyag. Ekkor kezdődött a hanganyagok utólagos módosítása, az úgynevezett editálás is, hiszen egy vágással és ragasztással könnyen lehetett orvosolni bizonyos bakikat a felvétel során. Ez az időszak rendkívül fontos a stúdióberendezések mai formájának elnyerésében, mert például – a mai napig rendszeresen használt és gyakorlatilag kötelező eleme minden stúdiónak – az LA-2A kompresszor, amelyet eredetileg broadcastra használtak a hullámok tömörítéséhez, elkezdték az énekek processzálására használni. 



Ebben az időben jelent meg a 1176, API, Neve, melyek kialakították az amerikai és brit hangzást a felvételek világában.
(API – amerika, Neve - british) Két jól ismert hanganyag a két hangzást demonstrálandó:

API: Van Halen - Van Halen II - D.O.A. 

Neve: Incubus - Make Yourself


Amiben most is élünk, digitalis éra, a 70-es években kezdődött. Ekkor jelentek meg olyan rendkívül kísérletező jellegű hangszerek, amik már teljesen digitálisan működtek és ezzel elindítottak egy lavinát.

Digitális szintetizátor és patch pad: Roger Waters' Synth Noodlin'

Megjelent a piacon a japán Sony cég az első teljesen digitális felvevőjével, ami az előző időszaktól eltérően a hangot mintákra felszeleteli és egy konverzióval elmenti a szeleteket. Az első AD/DA konverterek ekkor jelentek meg, amik felvételnél gépi nyelvre, majd visszafordításnál analóg jellé alakítja vissza az anyagot. Végtelen mennyiségű digitális reverb, delay, dobgép és effect került ki ekkor a piacra és így érkezünk el ahhoz a ponthoz, ami az én szívemhez legközelebb álló irányzat, a gitárcentrikus zene.

Tetszett?
Olvasd el a cikk 2. részét!

 

0
Munkatárs
0
Év tapasztalat
0+
Projekt
0+
Elégedett ügyfél
0
Iroda
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat.