A MOL Magyarország legnagyobb iparvállalata. Vendégeink, Szabó Zoltán, a MOL Group Downstream Digital fejlesztési vezetője és Viczián Zsolt, a MOL Group Downstream IT vezetője csoportszinten felelnek azért, hogy a downstream területen ne csak kialakuljon, de tökéletesen meg is valósuljon az ipari digitalizációs vízió.

Downstream: „A MOL-csoport Downstream üzletágát különböző üzleti tevékenységek alkotják, amelyek egy integrált értékláncba illeszkednek. Ebben az értékláncban kőolajat dolgozunk fel finomított termékekké, majd ezeket – gondoskodva a szállításukról is – lakossági, ipari és közlekedési felhasználásra forgalmazzuk. E termékek közé tartozik többek között a benzin, a dízel, a fűtőolaj, a légijármű-tüzelőanyag, a kenőanyagok, a bitumen, a kén és a cseppfolyósított gáz (LPG). Emellett a Downstream üzletág petrolkémiai anyagokat is előállít és értékesít világszerte, és a petrolkémiai ágazatban vezető szerepet tölt be a közép-kelet-európai régióban.” (https://molgroup.info/hu/uzleteink/downstream/a-mol-csoport-downstream-uzletaga)

Mi volt az oka, célja a Downstream Digital Development (DDD) szervezet létrehozásának?

A MOL 2021-ben mutatta be a frissített stratégiáját, az Enter Tomorrow/Shape Tomorrow néven (https://molgroup.info/hu/strategia-2030), és ennek mentén az egyes üzletágak, így a Downstream is kialakította maga 2025-ös, 2030-as jövőképét. A jövőképhez készült roadmap-ből pedig az derült ki, hogy a projektek többségében a digitalizáció, az IT technológia vagy az automatizálás jelenik meg, mint kulcstényező. Ezek egy része között komoly függések, átfedések is voltak, így hamar egyértelművé vált, hogy ha nem lesz üzleti oldalon egy „gazdája” ezeknek a törekvéseknek, aki összefogja ezeket és egy irányt jelöl ki nekik, akkor a digitalizáció sok esetben csak lokális optimumot tud elérni, átütő eredmények elmaradhatnak.

Miért felel az a szervezet?

Szabó Zoltán számára a digitalizáció leegyszerűsítve három dologról szól: technológia, emberek (kultúra) és üzleti folyamatok. Ezért a DDD szervezet felelősségi köreit úgy alakították ki, hogy az üzleti folyamatok mentén tagolódjon, s nem a klasszikus funkcionális területek mentén: pl. a „Digital Customer” folyamat lefedi a vevő kiszolgálásának minden lépését függetlenül attól, hogy melyik funkcionális terület végzi azt (logisztika, értékesítés, termelés). Ennek a folyamatnak egy felelőse van, ő fogja össze ennek a digitalizációs törekvéseit. E mellet ez a szervezet egyfajta tolmács, aki az üzleti területen, az üzletet és a technológiát is érti és meg tudja határozni a digitalizálás irányát, módját.

Követve Zoltán megközelítését, az üzleti folyamatok után nézzük a technológiai kérdéseket.

Internet of Things (IoT)

Már csak mérete miatt is valószínűleg a MOL rendelkezi Magyarország legnagyobb IoT rendszerével. Itt első sorban az olajfinomító és a vegyipari gyárakra érdemes gondolni, de évek óta foglalkoznak például a vasúti szerelvények nyomkövetésével is. Zsolt elmondása alapján érdekes adalék a méretekhez, hogy csak vasúti kocsiból több mint 4000-rel rendelkezik a vállalat.

A finomítókban a folyamat mérése nem újkeletű dolog, évtizedekre tekint vissza. Jelenleg több mint 300 ezer mérési pontjuk van, amiről adatokat gyűjtenek. Ráadásul ezek a területek nagy mértékben automatizáltak már.

A hagyományosnak mondható ipari szenzor-adatgyűjtés mellett, ami egy idősoros adatbázisba kerül, elkészült a Downstream data lake (adat tó), ami a szervezet egyik sikertörténete. Erre épülve mesterséges intelligencia alapú megoldásokat és úgynevezett szakértői („advisory”) megoldásokat is készítettek és készítenek. Zoltán szerint a digitalizáció az üzleti hatékonyságot legjobban ezekkel az szakértői, tanácsadói megoldásokkal tudja támogatni.

Hogy viszonyul a MOL a Cloud-hoz?

Zsolt elmondása szerint, a MOL nyitott az új technológiák felé. Ugyanakkor kiszámolták, és egyelőre nem éri meg, hogy mindent a felhőbe migráljanak. Ugyan akkor már most is vannak olyan területek, ahol a cloud az alapvető infrastruktúra. Például a hulladékgazdálkodási koncesszió, amit elnyert a MOL, ott gyakorlatilag a teljes architektúrát a felhőbe tervezik, azaz egy „cloud first” megközelítéssel indulnak.

Mit érdemes automatizálni?

Zsolt tapasztalata szerint bármi, ami az energiafelhasználással kapcsolatos, arra oda kell figyelni. A MOL nagy energiát igénylő technológiákat használ így itt hatalmas megtérülési potenciál van. Zoltán szerint a top öt energiafelhasználóban benne van a MOL Magyarországon, és már egy tized százalék csökkenés is millió forintokat, vagy akár dollárokat jelenthet.

Zoltán emlékeztetett arra, hogy minden kJ energia, amit megspórolunk, az üvegházhatású gáz csökkentést jelent. Ezzel kapcsolatban a MOL-nak komoly vállalásai vannak, hogy a saját működését zöldebbé tegye, és az energia felhasználás ennek egy nagyon jelentős komponense.

„Az éghajlatváltozással kapcsolatos céljaink:

• A MOL-csoport jövőbeni célkitűzéseit az Európai Unió Zöld megállapodásának törekvéseivel összhangban határozza meg, hogy a tevékenysége 2050-ig minden területen karbonsemlegessé váljon.
• 2030-ra célunk a vállalat scope 1. és 2. CO2-kibocsátásának 30 %-kal való csökkentése.
• 2030-ra a beruházási kiadások legalább 50 %-át fenntartható projektekre fordítjuk, az EU taxonómia szabályozási rendszeréhez igazodva; legkésőbb 2050-re (vagy már korábban) minden beruházás zöld lesz, és az EU taxonómia szabályozási rendszerével összhangba kerül.”
  (https://molgroup.info/hu/strategia-2030#fenntarthatosag )

És végül, de nem utolsó sorban az ember

Zoltán egy olyan digitalizációs jövőben hisz, ahol elmosódik az IT és az üzlet határa. És olyan emberekkel tudják ezt a digitalizációs víziót megvalósítani, akik mindkét helyen otthon érzik magukat. Szerinte a szervezet sikeres működésének kulcsa, hogy hány olyan szakember lesz ezen a területen, aki hajlandó és képes az üzleti és az IT témákat megismerni és megérteni. Ezért a MOL kiemelten kezeli ezt a területet, tudják, látják, hogy a digitalizáció és benne a kompetens szakemberek a jövő.

De nem csak a technológiai méretek és kihívások teszik a MOL egy érdekes munkahellyé: a MOL új stratégiájában vázolt célok mentén átalakítja működését az zöld energiaátmenetnek megfelelően. Folyamatosan áll át az üzemanyag gyártásról és értékesítésről a műanyag és egyéb vegyipari termékek gyártására és válik egy új generációs mobilitás szolgáltatóvá.

Egy ilyen átalakulás igazán izgalmas kihívást jelent!

Hallgasd meg a teljes epizódot a podcast.mortoff.hu weboldalon, vagy bármelyik népszerű podcast-lejátszóban az Ipar 4.0 Backstage csatornáján!